Inger. Rengeteg inger! Jó vagy nem jó, de manapság millió behatás ér bennünket, ami alól a gyerekek sem tudják kivonni magukat. Sőt, te, mint szülő sem vagy képes falat emelni a sok-sok impulzus és a gyermeked közé – gyakorlatilag folyamatos médiazajban élünk. Hírekkel, reklámokkal bombáznak minket, mémek, videók, posztok jönnek velünk szembe megállás nélkül…
Éppen ezért fontos néha lassítani egy kicsit, amihez kiváló eszköz a közös olvasás. Már csak azért is, mert ennek a tevékenységnek számos pozitív hatása van a gyerekekre és a szülőkre egyaránt.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az…
…olvasás, amit bárhol és bármikor lehetett űzni. Az olvasás különleges kalandokat tartogatott, megedzette a képzelőerőt, új szavakat tanított, és segített feldolgozni a különféle érzelmeket. Sokáig volt az emberek kedvence, de hamarosan kihívói akadtak: először a tévé próbálta letaszítani a trónról, majd a számítógép, az internet és az okostelefon. Mintha összefogtak volna ellene, de az olvasás nem adta fel, hiszen számtalan olyan „szuperképességgel” rendelkezett, amikkel a többiek nem.
És hogy mik ezek a „szuperképességek”? Már mutatjuk is!
1. Szókincsfejlesztő
Mit gondolsz, a mesenézés vagy az olvasás fejleszti jobban a gyerekek szókincsét?
1. Egyformán fejleszti mind a kettő, hiszen a rajzfilmekben is beszélnek a szereplők.
2. Egyértelműen az olvasás, mert az írott szöveg választékosabb, több szót tartalmaz, ráadásul szinonimákat is.
Akkor tippeltél jól, ha a második lehetőséget választottad, az olvasás ugyanis tényleg egy feneketlen kút, amiből a gyerekek végtelen tudást meríthetnek.
A mesekönyvek nyelvezete gazdagabb, mint a rajzfilmeké: változatos, komplex szavakat használnak, olyanokat is, amik a mindennapok során ritkábban fordulnak elő. Több szó ismeretében a kicsik képesek lesznek választékosabban kifejezni magukat, könnyebben értik meg az iskolai feladatokat, és alkotnak mondatokat.
Szóval nem kell megijedni, ha ismeretlen szóval találkoztok egy szövegben, mert a közös olvasás lehetőséget biztosít rá, hogy megbeszéljétek a jelentését. Persze arra érdemes odafigyelni, hogy az életkornak megfelelő könyveket válassz.
Az olvasás nemcsak a szókincs, hanem a memória fejlesztésében is fontos szerepet játszik. Hiszen követni kell a történetet, a szereplőket, meg kell jegyezni a nevüket stb., egyszóval millió dolgot kell észben tartani. És miközben a gyerekek elmerülnek az izgalmas kalandokban, játszi könnyedséggel tanulnak meg figyelni és koncentrálni is.
2. Olvasás, a képzelőerő
Szerinted fejleszti az olvasás a gyerekek képzelőerejét?
1. Igen, mivel a szereplők és a helyszínek leírása alapján a lurkóknak a fantáziájukra kell hagyatkozniuk.
2. Nem, mert az illusztrációk mindent megmutatnak, így nem marad mit elképzelni.
Bizony, az olvasás egy igazi fantáziaturbózó, ami meglódítja a képzeletet!
Miközben a kicsik a mesét hallgatják, el kell képzelniük az egyes szereplőket, a történéseket és a helyszíneket. Tulajdonképpen egy belső mozit alkotnak meg, ami fejleszti a kreativitásukat. A varázslatos világok, a bennük élő különleges lények, a szokatlan problémák tényleg felturbózzák a fantáziát!
Jó, de mi a helyzet az illusztrációkkal? Nos, a gyerekkönyvek ugyan tartalmaznak rajzokat, de azok csak egy félig kész világot mutatnak meg, a hézagokat a gyerekeknek kell „kitölteniük”. Azt is mondhatjuk, hogy – főleg a kisebbek esetében – segítenek eligazodni a történet kereteiben, és beindítják a fantáziát, hogy aztán a kis olvasók szabadon kalandozzanak az általuk megalkotott világban.
Mesélés közben bátran beszéljétek meg, hogyan képzel el egy-egy karaktert vagy helyszínt a gyerkőc, másnak látja-e, mint amilyennek a grafikus ábrázolta őket. Sőt, akár saját rajzokat is készíthettek, vagy tovább is írhatjátok a történetet, csak rajtatok áll!
3. Az érzelemszelídítő
A gyerekek érzelmek egész sorát tapasztalják meg napközben, amiket nem mindig értenek: mit gondolsz, a mesék segítenek ezek feldolgozásában?
1. Nem, hiszen csak kitalált karakterekről és történetekről van szó, kitalált érzésekkel.
2. Igen, mert a kicsik a szereplőkön keresztül jobban megértik az érzelmek működését.
Bár a mesékről nem ez ugrik be elsőkét, de igaz: az emóciók feldolgozásában is sokat segíthetnek a gyerekeknek.
A történetek tele vannak olyan szereplőkkel, akikkel a kicsik azonosulni tudnak, és akik nagy-nagy érzelmeket élnek át: dühösek, csalódnak, izgulnak, félnek, boldogok stb. Amikor arról olvastok és beszélgettek, hogy ezek a karakterek hogyan ismerik fel és kezelik az érzéseiket, az segíthet a gyerekeknek, hogy kifejlesszék a saját érzelmeik beazonosításához és szabályozásához szükséges készségeket.
Az empátia képessége: miközben olvastok, kérdezd meg, hogy a gyermeked szerint miért szomorú vagy dühös az adott karakter. Mit gondolhatnak a szereplők, miért cselekszenek egy adott módon. Az a cél, hogy a kicsi megértse, a sajátja mellett más nézőpontok és érzések is léteznek, ez a megértés ugyanis a társas kapcsolatok és az empátia alapja.
4. A nyugodt erő
Az olvasás az okoseszközökkel összevetve tényleg a nyugodt erő: te hogy érzed, egy könyv vagy a képernyő a hasznosabb választás elalvás előtt?
1. Jobb elindítani egy mesét, azzal elvan a gyerek, amíg el nem fárad.
2. Mindenképpen a könyvre voksolok, az ugyanis kevesebb ingert közvetít.
Valószínűleg nem lep meg senkit a válasz: lefekvés előtt a könyv a jobb választás.
Mivel a könyvekben nincsenek villogó képek és hangos zajok, a gyerekek agya nem pörög ezerrel, ami elalvás előtt igencsak előnyös. Persze nem kell örökre száműzni a rajzfilmeket, de érdemes úgy időzíteni őket, hogy maradjon idő lecsendesíteni az érzelmeket.
A képernyők fénye – elsősorban a kék fény – ugyanis megzavarja az alvási hormonok termelődését, ez pedig alvásproblémákhoz vezethet. Egy másik érv a könyv mellett, hogy ha túl sok inger éri a gyereket, és nem tudja átbeszélni valakivel a látottakat, akkor nehezebben merül álomba, és nyugtalanabbul alszik majd. Ez pedig kihat az iskolai, óvodai teljesítményére és a viselkedésére is: nem tud koncentrálni, figyelni.
Ezzel együtt nem kell átesni a ló másik oldalára, és nem kell teljesen eltiltani a gyerkőcöt az okoseszközöktől. Persze nem árt, ha vannak szabályok a használatukkal kapcsolatban, és arra is ügyelni kell, hogy ne a telefon vagy a tablet vegye át a cumi helyét, amikor a gyerekek megnyugtatásáról van szó!
5. A kötődésserkentő
A közös olvasás az együtt töltött időről szól, de: véleményed szerint alkalmas ez a tevékenység a szorosabb kötődés kialakítására, mélyítésére a szülő és a gyermek között?
1. Persze, hiszen a közös olvasás tökéletes alkalom lehet a nagy beszélgetésekre is.
2. Nem, mert ilyenkor a hangsúly csakis a mesén van.
Amikor összebújva olvastok, nemcsak fizikailag kerültök közel egymáshoz a gyermekeddel, hanem érzelmileg is.
Egy jó kis bekuckózás, nagy dumcsizások a könyvről és ami épp jön – ezek mind-mind erősítik a kötődést, és arra is remek alkalmat teremtenek, hogy az aktuális problémákat megvitassátok. Tanulmányok szólnak arról, hogy a könyvek olvasása közben a nyelv is jobban megered: azok a szülők, akik olvasnak a gyerekeiknek, többet beszélgetnek velük, és a gyermek is nagyobb hajlandóságot mutat rá, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre.
A közös olvasás javára írható még, hogy ilyenkor a gyerkőc biztonságban érzi magát, és a félelmetes, ijesztő történéseket azonnal ki lehet beszélni, ez pedig segít feloldani az esetleges szorongását. Szóval irány a konyha, készíts egy finom, forró kakaót, és már kezdődhet is a mesélés!
Legyen a közös olvasás rutin, de ne erőltesd!
Nincs hozzá kedve? Csináljatok valami mást! Mert igen, a gyerekednek is lehet olyan napja, amikor nincs hangulata a könyvhöz, amit olvastok. Inkább rajzfilmet nézne, vagy egy másik mesét kezdene el, színezne, játszana – a lényeg, hogy soha ne erőltesd az olvasást, mert akár örökre elveheted tőle a kedvét.
És a végén jöjjön egy rövid összefoglaló: a közös olvasás fejleszti a szókincset, a nyelvi szintet és a kreativitást. Serkenti az agy fejlődését, javítja a memóriát és az érzelmi intelligenciát. Kötődést alakít ki a szülővel, a mese megbeszélése pedig segít oldani a szorongást, és feldolgozni a rémisztő helyzeteket.
Írd meg nekünk kommentben, hogy az olvasás „szuperképességei” közül te melyiket tartod a legfontosabbnak!
