Együtt olvasni a gyermekeddel igazi csoda. Figyelni a reakcióit, hallani a nevetését, az őszinte kérdéseit… De ennél sokkal izgalmasabbá és viccesebbé is teheted ezeket a pillanatokat. Mókás játékokkal, kreatív ötletekkel egészen új szintre emelheted ezt az amúgy is szuper tevékenységet, és passzív hallgatásból aktív cselekvéssé válik az olvasás. Elváltoztathatjátok például a hangotokat, rajzolhattok, nyomozhattok, ugrálhattok – szinte vége sincs azoknak az aktivitásoknak, amikből választhattok.
Természetesen saját játékokat is kitalálhattok, de néhány tippel most mi is segítünk, hogy még jobban élvezzétek a közös mesélést.
1. A kis detektív: borítós nyomozás
Mielőtt elkezdenétek a könyvet, álljatok meg egy pillanatra a borítónál! Nézzétek meg alaposan és nyomozzatok! Miről szólhat a mese? Hol játszódhat? Kik lehetnek a szereplői? Mitől olyan szomorú vagy vidám a képen a főhős? Miért van ott egy bizonyos tárgy?
Ezzel a játékkal már előre felkészíted a gyerkőcöt az adott témára, és könnyebben érti majd meg a történetet. Átbeszélhetitek, mit tud a borítón szereplő dolgokról – erdő, hangszerek stb. –, és ennek az ismeretnek a birtokában vághattok bele a kalandokba.
Másrészt a gyermek hipotéziseket – elméleteket – állít fel a sztorival kapcsolatban, ami elősegíti a kritikus gondolkodást. Ráadásul ha már az elején felmerül egy kérdés, arra válasz is létezik. Ezeket a válaszokat együtt kereshetitek a könyvben, így a kicsi motiváltabb lesz, és jobban fennmarad az érdeklődése.
Ennek az aktivitásnak nem az a lényege, hogy a gyermeked pontosan eltalálja, miről szól a mese – ez egyfajta kedvcsináló, ahol izgatottan várja, hogy beváltak-e a jóslatai. És ha nem, az sem tragédia, maximum nevettek egy jót.
2. Legyél te a hang-adó!
Egy mese felolvasása könnyen monotonná válhat. Ha ugyanazon a hangon mondod el a történetet, akkor lankadhat a gyerkőc figyelme, hiszen nincs, ami kizökkentse az egyhangúságból. Úgyhogy legyél te a hang-adó! Adj a szereplőknek más-más hangot – mélyet, magasat, rekedtest, csilingelőt, cincogót, dörmögőt –, vagy olvass vidáman, szomorúan, dühösen, attól függően, hogy mit érez éppen az a szereplő, aki beszél.
Ennek a technikának több előnye is van, kognitív és érzelmi egyaránt. Ha ugyanis változtatod a hangod olvasás közben, akkor a gyermek könnyebben beazonosítja a szereplőket. Ez különösen a párbeszédeknél hasznos, amiket így jobban tud majd követni. A hangsúly és a hangszín alapján pedig az érzelmek változását figyelheti meg a karaktereknél; az empátiát fejleszti, ha az egyes hangszíneket képes a megfelelő érzelmi állapotokhoz kapcsolni.
Persze millió módon tehetitek még szórakoztatóbbá a hangszínházat. Készítsetek például kártyákat, rajtuk utasításokkal – dideregve, suttogva, szótagolva, mintha csuklanál stb. –, a gyerkőc húzzon közülük egyet, te pedig folytasd az instrukciónak megfelelően az olvasást.
3. Tárgykereső kihívás: itt a répa, hol a répa?
A répa természetesen bármivel helyettesíthető, a lényeg, hogy egy-egy gazdagon illusztrált oldalon a kicsinek meg kell találnia azt, amit megnevezel. Hogy ez miért jó? Mert segít a gyerekeknek koncentrálni, ugyanis egy zsúfolt rajzon kell egy bizonyos tárgyat kiszúrniuk.
Ez az egyszerűnek tűnő feladat az úgynevezett vizuális alak-háttér differenciálás fejlesztéséhez is remek eszköz. A kifejezés azt jelenti, hogy a gyermek képes megtalálni egy tárgyat, ami beleolvad a környezetébe, vagy nem látszódik teljesen. De ez nem minden. Ez az aktivitás azért is nagyon szuper, mert megerősíti a kimondott szó és az adott tárgy képe közötti kapcsolatot, emellett a szóbeli utasítások megértésében is fontos szerepet játszhat.
És hogy mit keressen meg a gyerkőc egy rajzon? Ha például ezt a mozgalmas és színes illusztrációt nézegetitek, akkor megkérdezheted tőle, hogy hány sünit lát a képen, hol van a répa és a saláta, vagy megkérheted, mutassa meg sárga virágot – ez egyben a színek beazonosítását is erősíti –, a szemüveget stb.
4. Ugorj, tapsolj, mókázz!
A gyerekek – különösen a kisebbek – könnyen elveszítik az érdeklődést egy hosszabb történet hallgatása közben. Az egyik tippben már említettük, hogy kölcsönözz más-más hangot a szereplőknek, ami megtöri a monotonitást. De van még pár trükk a tarsolyunkban, amikkel fenntarthatod a kicsik figyelmét: olyan játékokat ajánlunk most, amikhez a gyerekek aktív közreműködésére is szükség van. Ha ugyanis bevonod őket a mesébe, akkor jobban koncentrálnak majd, és leköti őket a cselekmény.
Akár te magad is kitalálhatsz ilyen aktivitásokat, de íme néhány példa:
-
Válassz ki olyan szavakat, amik többször előfordulnak a történetben, és ha a gyerkőc meghallja őket, tapsoljon, ugorjon egyet, tegye fel a kezét. Ez a szó lehet a főszereplő vagy a mese helyszínének neve, mint az erdő, a cselekvések listája pedig végtelen.
-
Hogy csinál a…? Amikor a mesében megjelenik egy jellegzetes karakter, játsszátok el, hogyan mozog. Például mekkorát lép egy óriás? Hogy ugrik a nyuszi? Milyen arcot vág, aki szomorú?
-
Szólaltassátok meg a mesét! Milyen az, amikor fúj a szél vagy esik az eső? És amikor a harkály kopácsol a fán? Keressetek hétköznapi tárgyakat, amiket felhasználhattok: a fakanálból lehet dobverő, a tölcsérből trombita, amikkel mókás hangokat állíthattok elő
Tetszik valamelyik tipp? Akkor próbáljátok ki! A közös olvasás így nemcsak hasznos lesz, de sokkal izgalmasabb is. És persze az ötletek sora sem ér itt véget. Találhattok ki alternatív befejezést a könyvhöz, készíthettek saját illusztrációkat, esetleg kártyákat a szereplőkről, amiket később is elővehettek – ezek mind-mind olyan aktivitások, amikkel a mesélést még bulisabb élménnyé teheted.
